külön- (igekötő; ’szét’)

külön-külön

külön (melléknév; ’speciális’ jelentésben egybeírjuk, ’elkülönített’ jelentésben különírjuk)

külön (határozószó; ’nem együtt’)

különadag

különadó

különágy (pótágy)

különalku

külön áll (más helyen áll)

különáll (elkülönül)

külön állam

különállás

különálló

különállóan

különb

külön bejárat

különbéke

különbélyeg

különben

különben is